1.: A probléma
2.: A méhek problémái
3.: Az emberekkel kapcsolatos problémák
4.: A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatok
1.: A probléma
A méhek pusztulnak. Milliónyian. Az emberek szintén ...
Otthonunk, ez a gyönyörű bolygó rohamosan pusztul a vezetésünk alatt. A háborúk pusztítása, éhínség, szegénység, valamint a rendelkezésre álló tiszta ivóvíz és az egészséges, jó minőségű élelmiszerek csökkenése megy végbe. Ez nem jó sem a méheknek, sem az embereknek. Az ok, amiért engedjük, hogy ez megtörténjen sajnos egy nagyon összetett probléma, amellyel most nem fogok részletekbe menően foglalkozni. Szeretném megközelíteni a témát kizárólag arról az oldalról, hogy megvizsgáljuk, vajon mi okozza a méheket és az embereket egyaránt érintő hihetetlenül sokféle egészségügyi problémát. A legtöbb egészségügyi problémához hasonlóan ez is a táplálkozásunkkal függ össze.
A modern mezőgazdaság teljesen átváltott monokultúrára, csökkentve a növények sokféleségét, ami ellenkezik a fenntarthatóság alapelveivel. Emellett a földek folyamatos felszántása erodálta a felső, termékeny réteget, csökkentve a tápanyagokat és ásványi anyagokat a talajban, ami csökkenti a növények ellenálló képességét, ezáltal azok sokkal érzékenyebbek lesznek a különféle kártevők és kórokozók támadásaira, mint korábban. Ez az oka a különféle szintetikus műtrágyák, növényvédőés rovarirtó szerek alkalmazásának, majd végül a GMO növények megjelenésének. Hosszútávon e módszerek katasztrofális következményekkel járnak.
A méhek erre figyelmeztetnek.
Miért gondoljuk azt, hogy ha valami nem egészséges a méheknek, az egészséges az embereknek?
Egészen a huszadik század elejéig a gazdák természetes rovarirtó szereket használtak, amelyek folyamatosan vesztettek hatékonyságukból. Az 1950-es évek körül ezeket lecserélték szénhidrogénekre, metil-karbamátokra és piretroidokra, hogy csak néhányat említsünk.Ezek még mindig nem voltak annyira károsak a méhpopulációra, de ahogy a mezőgazdaság megváltozott, sajnos a negatív monokultúra irányába, és a rovarok is egyre ellenállóbbá váltak, a rovarirtó szerek hatékonysága tovább csökkent. Ez a helyzet teremtette meg az erősebb növényvédő szerek iránti igényt. Az 1990-es évek elején különböző kutatások felfedték a peszticidek új generációjának, a neonikotinoid alapú peszticideknek a hatékonyságát, s az új készítményeket a 2000-es évek elején világszerte elfogadták. Jelenleg ezek a leggyakrabban használt mérgek, amelyekkel „megvédjük” a növényeinket, a kiskertekben és az ipari jellegű gazdaságokban egyaránt. Furcsa egybeesés, hogy az első jelentések az elnéptelenedés szindrómával (CCD) kapcsolatban ekkoriban kezdtek elszaporodni, egészen a 2006-os, addigi legnagyobb méhvesztésig.
Mivel ezeket a szereket az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztették ki, és ott terjedtek el először, ezért az amerikai méhkolóniák és egyéb természetes beporzók szenvedték el a legnagyobb veszteségeket. Számuk megtizedelődött. Jelenleg majdnem egy tucat, ha nem több, különféle méhfajta és további beporzó rovar van az amerikai veszélyeztetett fajok listáján.
2. A méheket érintő probléma
„Az elnéptelenedés szindróma más néven CCD az a jelenség, amely során a dolgozó méhek többsége elhagyja a kaptárt, hátrahagyva a méhanyát, a táplálékot és néhány fiatal dolgozót, akik a fiasítást és a méhanyát gondozzák. A szindróma a 2006-os amerikai nagy méhpusztulás után lett átnevezve mai nevére, holott, ezek a kaptárelhagyások a méhészkedés történetének több ezer éve alatt is előfordultak és ennek következtében több igen találó néven is ismertek voltak (eltűnéses betegség, tavaszi zsongás, májusi betegség, őszi összeomlás, őszi összeomlásos betegség). Erre azért került sor, mert az összeomlás soha nem tapasztalt méreteket öltött legfőképp az Apis mellifera faj egyedeinek elhullása tekintetében. Európai méhészek is hasonló méhpusztulást figyeltek meg Belgium, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Portugália és Spanyolország területén. Svájcban és Németországban az átlagosnál kisebb mértékű, azonban Észak-Írországban 50%-os csökkenésről számoltak be.”
(Itt jegyezném meg, hogy az egyéb beporzó tevékenységet végző rovarok száma is drámaian csökkent, de mivel nem tartozik hozzá dollárban, euróban vagy egyéb pénznemben kifejezett közvetlen érték, nem tartjuk fontosnak megemlíteni őket. Ez hiba, később meg fogjuk látni, hogy miért.)
Mik a tünetek?
- Tanulási képesség és szaglás károsodása.
- Térbeli orientáció és memória elvesztése.
- A méhanya peterakási hajlamának és a herék életképes spermáinak drasztikus csökkenése, a fiasítás gondozásának és fejlődésének visszaesése.
- A dolgozók közti munkafolyamatok felbomlása, a különféle tevékenységek végzésének elhanyagolása.
- Megnövekedett érzékenység a betegségek és paraziták támadásai ellen.
- A méhcsaládok drasztikus gyengülése az áttelelő képesség csökkenése.
Ezek a tünetek összességében gyengítik az állományt akár a teljes összeomlásig is, a Varroa atka jelenléte, pedig felgyorsítja ezt a folyamatot. A parazita a méhek vérével táplálkozik tovább gyengítve a méhcsaládokat a különböző méhfajták számára amúgy is veszélyes baktériumok, vírusok és fertőzések átadásával.
Amint a fenti ábrán is láthatjuk, a 2006-os nagy összeomlás után a további méhcsökkenés megállt. Azonban a legújabb kutatások azt mutatják - amit sajnos a méhészek is alátámasztottak - hogy a méhcsaládok sokkal gyengébbek és ebből adódóan kevesebbet is hordanak, mint a neonikotinoidok és GMO-k megjelenése előtt.
Hogyan működik és mi a hatásmechanizmusa a neonikotinoidoknak és a glifozátnak?
A neonikotinoid molekulák strukturálisan és funkcionálisan hasonlóak a nikotinhoz. Az elsődleges célpontja a növényvédő szernek a rovarok idegrendszerének és középbelének a roncsolása. Néhány további kutatás bebizonyította, hogy a neonikotinoidok károsítják a méhek érzékeny szaglását, negatív hatással vannak a tanulási képességükre és a memóriájukra. Mindemellett további fiziológiai hatásokat is előidézhetnek, mint például légzési nehézségeket és a méhek számára a hordási időszakban leginkább fontos garatmirigy nem megfelelő fejlődését. A glifozát egy általános gyomirtó, ami nem válogatós, minden növényt kipusztít. Meggátolja a növényeket abban, hogy egy bizonyos fehérjét termeljenek, ami elengedhetetlen a növény egészséges fejlődéséhez. Megállítja egy speciális enzim útvonal az ún. Sikimát útvonal működését, ami szintén rendkívül fontos a növények és egyes mikroorganizmusok metabolizmusához. Sajnos, a méhek és az emberek számára ez azt jelenti, hogy a glifozát elpusztítja a bélflórát a belekben, ezzel megzavarva az anyagcserét és folyamatos gyulladást okoz az emésztőszervrendszerben. Emlékezzünk erre, ez fontos lesz később.
A neonikotinoidok okozta neurológiai elváltozások és a glifozát együttes alkalmazása tovább csökkenti a méhek ellenálló képességét a különféle kórokozók és paraziták ellen. Ebből kifolyólag megállapíthatjuk, hogy míg bizonyos nagyvállalatok próbálják áthárítani a felelősséget, például a Varroa atkára, ez nem teljesen fedi a valóságot tekintettel arra, hogy a parazita már csak tovább erősíti a növényvédő szerek okozta mérgezés tüneteit: a gyenge immunrendszert és a kevésbé aktív tisztálkodási ösztönt.
Akik már évtizedek óta méhészkednek Európában, még jól emlékeznek rá, hogy a méhek könnyedén elbántak akár egy intenzívebb atkafertőzöttséggel is, anélkül, hogy a méhésznek negatív hatással kellett volna számolnia egészen a GMO-k és neonikotinoidok megjelenéséig.
Micsoda véletlen.
A fenti problémákat még a következő tényezők is kiegészítik: környezetszennyezés, az élettér drasztikus csökkenése, alacsony minőségű virágpor és stressz. Ez utóbbi leginkább a méhek túldolgoztatásának számlájára írható, legfőképp a beporzó cégek által. Ezen okok apránként hozzájárulnak ahhoz, hogy a méhek szervezete tovább gyengüljön. Ahhoz, hogy a növényvédő szer hatékonyan működjön, egy bizonyos ideig a növénynek érintkeznie kell vele. Ez azt eredményezi, hogy a növény virágpora, nektárja, a mézharmat, de még az ivóvíz is, ami a leggyakoribb oka a mérgezésnek, szennyezett lesz.
Itt kell megemlítenünk, hogy vajon a GMO-k miért is rosszak?
Mint minden ember által kreált szörnyűség ez is többféleképp lehetséges.
Lássuk melyek ezek.
Az egyik módja a csávázás, amikor a növény magját - általában neonikotinoid alapú - növényvédő szerrel vonják be, vagy a növény genetikailag manipulált, hogy maga termelje a mérget. A közös ebben a két megoldásban, hogy sem a méhek, sem az emberek nem tudják le-, vagy kimosni a mérget, mivel az a növényben van benne. Mint korábban említettük a virágporban, a nektárban, a mézharmatban, illetve a vízben.
" A csávázott magvak - gyakorlatilag növényvédő szerbe mártott magvak - rendkívüli népszerűségre tettek szert a 2000-es évek közepétől bezárólag. Sajnos a pontos környezetre gyakorolt hatásukat még nem sikerült megérteni." Forrás: Modern Farmer (USA)
Legalábbis ezt akarják elhitetni velünk.
„A csávázás semmilyen hatással nem volt a nem-célzott rovarokra, mint például a mezei homokfutrinka vagy a mézelő méh. A mezei homokfutrinka, ijesztő neve ellenére, egy ragadozó rovar, fő tápláléka a különféle rovartetvek, hernyók és meztelen csigák, sőt még néhány gyomnövény magját is fogyasztják. A gazdáknak nem áll érdekében elpusztítani ezeket a hasznos rovarokat. Továbbá, az sem hogy még több hasznos „egyéb” állat is elpusztuljon, felborítva ezzel az egész ökoszisztémát. Egy új, a Penn State Egyetem rovartani tanszékén elvégzett tanulmány megállapította, hogy az általános vélekedéssel ellentétben a neonikotinoidokkal kezelt magvak nagy veszéllyel járnak a ragadozó rovarokra, mint a mezei homokfutrinka is. A tanulmány több mint húsz különböző, terepen végzett kísérletet hasonlított össze számos szempontból vizsgálva azokat annak érdekében, hogy objektív és megalapozott tudásunk lehessen a magvak rovarokra gyakorolt hatásáról. Az eredmények félelmetesek: a ragadozó rovarok népességcsökkenése 10-20% körül mozog.” Forrás: Modern Farmer
Ilyenkor felmerül a kérdés, mi lenne, ha ezek nem "rovarbarát" szerek lennének? A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a magvak és az azokból kifejlődött növények aktívan mérgezik a rovarokat, fajra való tekintet nélkül. Mindannyian pontosan tudjuk, hogy milyen mértékben pusztulnak a méheink.
Egy másik lehetőség a rovarok mérgezésére, amikor a növény saját maga termeli a növényvédő szert, mint például a Bt növények. Ezeket úgy tervezték, hogy egy bizonyos fehérjét, a mérgező Bt fehérjét termeljék, amely elméletileg, csak és kizárólag egy fajta élősködőre hat. De attól még mérgező. Elfogyasztás után ki tudja, hogy vajon lebomlik, vagy felhalmozódik-e a méhek és az emberek szervezetében. Ezek után a szörnyszülöttek után ott van még egy ráadás, amivel bárkit és bármit meg lehet mérgezni, méhet és embert egyaránt. A harmadik megoldás a gyomirtó szerekre immunis növények létrehozása. Ezek, ugyan nem termelik a növényvédő szereket, viszont ellenállóak a gyomirtóra. A genetikailag módosított növények, többek között glifozát- és glufozinát ellenálló variánsok, amely növényvédő szerek erősen mérgezőek a gyomnövényekre és kevésbé mérgezőek a többi élőlényre. Ez azt eredményezi, hogy a gazdák gyakorlatilag belefojtják a növényeiket és a földjeiket ezekbe a mérgekbe. Remélem nem kerülte el a figyelmüket a kevésbé szócska. Kevésbé az nem azt jelenti, hogy NEM mérgező.
Sajnálatos módon a méhek és egyéb rovarok elképesztő iramban fogynak. Bizonyos vállalatok azt próbálják suggallni, hogy valójában semmi probléma és a méh populáció folyamatos emelkedésben van. Ez többé kevésbé így is van.
Csakhogy, van egy kis bökkenő. Köszönhetően az elmúlt néhány év pozitív publicitásának a méhek igen népszerűek lettek. Ez azt eredményezte, hogy nagyon sokan kezdtek el méhészkedni, vagy hobbi szinten vagy vállalkozás jelleggel. Ez elősegítette a látszólagos növekedést. Néhány éve jelent meg egy speciális kaptár féle ami nagyon megkönnyíti a méz kicsurgatását. Ez tovább növelte a hobbitartók közösségét. Ezek az okok mind azt a látszatot keltik, hogy valójában nincs probléma. Sajnos mindannyian akik így gondolják, tévednek.
3. Az embereket érintő problémák.
Mi, emberek hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mi vagyunk az örök kivétel, akik bármit büntetlenül megtehetünk, következmények nélkül.
De nem! Nagyon nem!
Elméletileg, az emberek és a méhek között az egyik nagy különbség mérgezés során, az ember szervezetében meglévő, úgynevezett vér-agy gát. Ennek köszönhetjük, hogy védettséget élvezünk a növényvédő szerek okozta mérgezések ellen is. De mi is ez a gát? A vér-agy gát egy nagyon válogatós féligáteresztő hártya, ami meggátolja a folyadékok szabad áramlását a keringő vér és az agy között. Mivel féligáteresztő, így átengedi a vizet, néhány gázfajtát, zsírban oldódó molekulákat, cukrot és aminosavakat, amik elengedhetetlenek az agy egészséges működéséhez, azonban a különféle idegmérgek nem képesek átjutni rajta, így védve az agyat a toxikus hatásokkal szemben. Minden rendben van, nem kell aggódni, mi rendben vagyunk a többi meg nem érdekes.
Hogyan károsítják a növényvédő szerek ennek ellenére az agyat?
Az egyik probléma, hogy az agy néhány területén ez a gát nincsen jelen. Ezek azok a részek, ahol a perifériás vér és a központi idegrendszer találkozik. Tekintettel arra, hogy az emberek hosszútávon kitettek a növényvédő szerek hatásainak az emberi test nem képes kivédeni a támadást néhány aprócska rés miatt.
Melyek ezek a rések?
1. A cirkumventrikuláris szervek - azok az agyi struktúrák, amelyek kiterjedt érrendszerrel rendelkeznek és nagy áteresztőképességű hajszálerek jellemzik őket -, jelentik a kapcsolatot a központi idegrendszer és a perifériás vér között, ott ahol nincsen jelen a korábban említett vér-agy gát. A perifériás vér szállítja az oxigént, vizet és segíti a testet, hogy egészséges maradjon. Sajnos, a növényvédő szerek roncsolják ennek a vérnek a DNS-ét. Ez a vér pedig ezen a hálózaton keresztül bejut a központi idegrendszerbe.
2. A vér-agy gát féligáteresztő hártyája engedi, hogy a víz és bizonyos zsírok átjussanak rajta. Miért rossz ez? Ha olyan vizet fogyasztunk, ami tele van növényvédő szerrel ez a növényvédő szer átjut a féligáteresztő hártyán, mivel, mint az ólom, úgy a glifozát is helyettesíteni tudja a kálcium ionokat. Ezt még tetézhetjük azzal is, hogy van egy új típusú szercsoport, ami szintén át tud jutni ezen a hártyán. A szercsoport a szintetikus antimikrobiális fehérje névre hallgat és szintén mérgező: a kórokozók sejtmembránjában ioncsatornákat, pórusokat képezve fejti ki baktériumölő hatását.
3. A vér-agy gát nagyon érzékeny. Könnyen szivároghat, így átjárhatóvá válik a különféle molekulák számára. Ez is elősegíti a növényvédő szer átjutását. Mi eredményezi azt, hogy gyengébb lesz? Bármilyen gyulladás a szervezetben. A neonikotinoid alapú növényvédő szer elsődleges célpontja az emésztőszervrendszer. A glifozát is ott fejti ki először „jótékony” hatását egy folyamatos gyulladást előidézve. Ez megkönnyíti a másodlagos célpont az idegrendszer elérését. Mintha csak így lett volna kitalálva. Más problémák, amik gyengíteni tudják a vér-agy gátat a teljesség igénye nélkül: idegrendszeri problémák, epilepszia, agyi trauma, ödéma, illetve az egész szervezetre ható problémák, mint a lisztérzékenység, cukorbetegség.
4. A növényvédő szer (glifozát vagy neonikotinoidok) nem egyetlen vegyszer, hanem ezernyi különféle vegyület családjának a gyűjtőneve, amelyek mind-mind különféle toxikológiai, fizikai, vagy kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ebből kifolyólag megállapíthatatlan, hogy ezek kombinációja milyen hatással van a környezetre. Mivel ezek a szerek világszerte egyre nagyobb teret nyernek - évente kb. 2 millió tonnát használunk - egyre több és több növényvédő szer maradvány található a vizekben, az élelmiszerekben és a különféle takarmányokban, amivel etetjük haszonállatainkat. Ezzel gyakorlatilag kitéve embert, állatot és növényt a folytonos mérgezésnek 24 órában az év minden egyes napján.
Most vizsgáljuk meg azokat a tüneteket, amik akkor jelentkeznek, ha valaki neonikotinoidok általi mérgezésnek van kitéve. Ezeket a tüneteket korábban a méheknél is láthattuk. Nézzük meg, hogyan illeszkednek be a növényvédő szerek fejlesztésének ütemtervébe.
1. Fejfájás, fáradtság, szédülés, idegi problémák.
2. Étvágytalanság, gyomorproblémák és hasmenés.
3. Csökkent spermaszám, vetélés és sterilitás.
4. Allergiák megjelenése. 5. Születési rendellenességek.
6. Egyéb problémák, mint rákképződés, genetikai változások és daganatképződés serkentése.
Ha figyelmesen megnézzük, ezek a tünetek nagyjából megegyeznek a méheknél tapasztaltakkal. Most már csak össze kell hasonlítani a kettőt, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban. Azonban mielőtt kifejtenénk ezeket a tüneteket, nézzük meg az ütemtervet.
A fenti grafikonon láthatjuk, hogy 1974-től kezdtük el használni a glifozát tartalmú gyomirtószereket, amik aztán világszerte egyre nagyobb mértékben elterjedtek. Kérem, hasonlítsák össze a korábban látott grafikont, ami a méhek csökkenését és a CCD megjelenését mutatta. Emlékezzünk rá, hogy a neonikotinoidokat 1995-től kezdték el fejleszteni és 2005-re már gyakorlatilag az egész világon elterjedtek. Azóta a különféle betegségek száma folyamatosan és nagy arányban növekszik. Milyen furcsa véletlen. De térjünk vissza a tünetekhez.
1. Fejfájás, fáradtság, szédülés, idegi problémák
Méheknél ezt úgy hívjuk, hogy a memória- és a tanulási képesség károsodása, eltájolás. Mivel mi emberek vagyunk, nekünk van egy puccos elnevezésünk erre: Alzheimer-kór.
A grafikonon láthatjuk, hogyan alakult az Alzheimeres megbetegedések száma a növényvédő szer kifejlesztésétől széleskörű elterjedéséig. Egy fokozatos lassú emelkedés, majd a neonikotinoidok megjelenésétől (2000) egy hihetetlenül komoly növekedés tapasztalható. Mit is olvastunk korábban? A neonikotinoidok és még a glifozát is hatással vannak az idegrendszerre, a méheknek csökkennek a kognitív funkciói, mint például a tanulás és memória.
Miért lenne más az emberekben?
Az egyetlen különbség, hogy mi nagyobbak vagyunk, tehát tovább tart mire megmérgeznek minket. Az alábbi grafikonon azt látjuk hogyan alakul majd a helyzet előre láthatóan az Egyesült Államokban 2050-ig. Leginkább az amerikai eredményeket és grafikonokat fogom használni, mivel a glifozátot és a GMO-kat ott fejlesztették ki, a neonikotinoidokat pedig ott vezették be és tesztelték először. Ebből adódóan elegendő adat áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy levonjuk a megfelelő következtetéseket, és tanuljunk mások hibájából, mielőtt még további katasztrófa következne be. Tekintettel arra, hogy az amerikai kormány nem fogja szabályozni sem a GMO-k, sem a növényvédő szerek használatát, sőt, más országokra is megpróbálta rákényszeríteni azokat a TTP, illetve a TTIP-vel, rajtunk múlik, hogy meggyőzzük kormányainkat ezeknek a szereknek a betiltásáról. Mivel a mérgezés erőssége nem magas, ellenben állandó, a leginkább veszélyeztetett csoport a 80 év feletti korosztály. Ebből egyenesen következik, hogy minél többen érik el ezt a kort, annál inkább növekszik az Alzheimeres betegek száma. Ne felejtsük el a népességrobbanást a 70-es években.
A következő rendkívül veszélyeztetett csoport a fiatal korosztály a gyerekek. Az élelmiszerben jelenlévő növényvédő szereknek köszönhetően gyermekeink már a méhen belül kapcsolatba kerülnek ezekkel a mérgekkel. Így már nagyon korán kifejlődhetnek a különféle betegségek, ha egyáltalán egészségesen és élve születik meg az újszülött. A leginkább egyértelmű probléma a tanulási nehézségek kialakulása tekintettel a szerek idegrendszerre gyakorolt hatása miatt. Az autista betegek száma is ugyancsak komoly emelkedésnek indult, ami szintén egy tanulási és emocionális fogyatékosság. Láthatjuk az ábrán, hogy a növényvédő szerek hogyan befolyásolhatják a betegek számának növekedését.
2. Étvágytalanság, gyomorproblémák és hasmenés
Ahogy megállapítottuk korábban a növényvédő szerek a rovarok középbelére hatnak, ebből kifolyólag arra következtethetünk, hogy az emberek esetében is hasonlóan működnek. Elpusztítják a belekben található bélflórát, baktériumokat, amik segítenek nekünk a táplálék emésztésében. Méhek esetében alacsony dózisnál étvágytalanság és csökkent aktivitás tapasztalható, nagyobb dózisnál komoly stressz és az ebből adódó kóros hasmenés, majd a rovar pusztulása.
Emberek esetében egyre több visszajelzést kapunk a különféle szakmákat betöltő dolgozóktól a számos különböző érzékenység és allergia ugrásszerű növekedéséről. Legjobb példa erre a vendéglátóipar. Néhány éve kezdődött, hogy a vendégek elkezdtek panaszkodni a különféle kellemetlenebbnél kellemetlenebb ételérzékenységekre. Lisztérzékenység, laktózintolerancia és a sor kezd majdnem megállíthatatlan lenni. A különféle zab- és búzafélék kezelése során a növényvédő szereket arra is használják, hogy kiszárítsák a növényeket az aratás előtt. Ezt a módszert még a következő haszonnövények esetében is használják: lencsefélék, borsófélék, nem GMO szója, kukorica, len, rozs, tritikálé, hajdina, köles, repce, cukorrépa, burgonya és egy a méhek számára nagyon fontos növény, a napraforgó. De erről bővebben egy kicsit később.
3.Csökkent spermaszám, vetélés és sterilitás
A spermaszám az egészséges férfi lakosság esetében az elmúlt négy évtizedben drasztikusan csökkent, kb. 60%-al. Méheknél, egy 2015-2016-ban végzett amerikai kutatás bebizonyította, hogy a méhspermák vitalitása is hasonló mértékben csökkent, mint az emberek esetében, minimum 50%-al. Továbbá a méhanya peterakási hajlandósága is csökkent, miközben a méhfiak fiasítás gondozása sem megfelelő.
Emlékezzünk rá mit is mondtunk a tüneteknél.
2010-ben az UC Berkley Egyetemen végzett kísérletsorozat bebizonyította, hogy a gyomirtó atrazin már kis mennyiségben is csökkentette a kísérletben szereplő békák termékenységét. Tyron B Hayes és kollégái 40 hím békát neveltek egészen ebihal koruktól a termékeny életszakaszukig. A békákat atrazinnal szennyezett vízben tartották. A vízben található gyomirtó szintje az EPA (Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala) szerint veszélytelen volt az ivóvízkészletre, illetve az ebből fogyasztók számára. Ugyanakkor a kontroll csoportban további 40 békát neveltek tiszta, nem szennyezett vízben. A 2010-es teszt egy 2002-es tesztsorozat ismétlése volt. A teszt végén az atrazinos vízben nevelkedett hím békák 10%-a nemet váltott és nőstényként kezdett el viselkedni. Petéket raktak és párosodtak a többi hímnemű békával. A víz azokra a békákra is hatással volt, akik nem változtattak nemet. A tesztoszteron szintjük lényegesen alacsonyabb volt, mint a kontroll csoportban található békáknak, amelynek következtében ezeknél a békáknál a párosodási hajlandóság és még a termékenység is csökkent. Már megint egy furcsa egybeesés, hogy kedvenc gonosz cégünk 1974-ben dobta piacra legismertebb termékét a Roundup nevű gyomirtó szert egy másik cég a 2000-es években pedig a neonikotinoidokat. Ezek után az addigi lassú spermaszám csökkenés döbbenetesen felgyorsult: 32,2%-os csökkenés egészséges férfiak esetében egy mindössze 13-15 éves periódusban. A neonikotinoidok megjelenése óta, óvatos becsléssel, ez nagyjából egy 20%-os csökkenés. Vélhetőleg a valódi szám magasabb ennél. A kérdés, amit fel kell tennünk, hogy vajon meddig csökkenhet ez még? Ez a grafikon a 2006-os Franciaországban végzett kísérletek eredményeit mutatja.
Elnézve a grafikonon látható csökkenést és a dátumokat csak ebből az egy grafikonból kiindulva majdhogynem levonhatjuk a biztos következtetést, hogy a mai, modern növényvédő szerek kéz a kézben felelősek a spermaszám radikális csökkenéséért.
Az észak-karolinai Chapel Hill Egyetemen, Ivra Hertz-Picciotto járványtani kutató és kollégái segítségével 2001-ben végeztek egy érdekes kísérletet. A kísérlet bebizonyította, hogy a növényvédő szerek használata 40-120%-al is növelheti a vetélések gyakoriságát. A kísérletet majdnem 700 terhes nő bevonásával végezték 10 kaliforniai megyében. Az eredményeket összevetették egy összállami adatbázissal, ami a különböző növényvédő szerek mennyiségét, adatait és használatát követte az említett megyékben: mikor, melyiket, hol és milyen mennyiségben alkalmazták a földeken egy mérföldes bontásban. Ezeket az adatokat összevetették az összállami egészségügyi adatokkal. Ezután összehasonlítottak, ugyanazon a területen élő 73 kismamát, akiknek vetélése volt, vagy elvesztették gyermeküket a születést követő 24 órán belül, azokkal a kismamákkal (611), akik egészséges gyermeknek adtak életet. Az eredmények a következőképpen alakultak. Azok az anyukák, akik 2 mérföldön belül laktak olyan területekhez, ahol halogénezett szénhidrogéneken alapuló növényvédő szereket alkalmaztak a terhességük első két hónapjában - amikor a magzat szervei alakulnak ki- a vetélések száma majdnem duplája volt az embriók rendellenes fejlődése következtében. A többi szerves foszfát alapú, vagy karbamát alapú növényvédő szer „csak” 40%-al növelte a vetélések számát. Ezeknek az adatoknak a helyességét támasztották alá a későbbi kísérletek, azoknál a kismamáknál, akik 1 mérföldnyire laktak a kemikáliákkal kezelt földterületektől. Ezek a számok még magasabbak voltak. Most képzeljük el, hogy ezek a kísérletek az 1984-es adatokat használták és a következő típusú növényvédő szerekre fókuszáltak: piretroidok, foszfátok karbamátok, endokrin diszruptorok, amik a hormonháztartást teszik tönkre és a korábban említett halogénezett szénhidrátok. Ezt azért emeltem ki, hogy láthassuk ez a teszt nem elemezte a glifozátok és az azóta kifejlesztett a világon legmérgezőbb ember által előállított növényvédő szerek, a neonikotinoidok hatásait. Ráadásul a korábban említett szereket is a mai napig használjuk a glifozátokkal és a neonikotinoidokkal együtt. De a gyártók szerint ezek nem okai a problémáknak.
4. Allergiák megjelenése
Ahhoz nincs elegendő adatunk, hogy tudjuk a méheknél kialakulhatnak-e különböző allergiák, vélhetőleg a rövid életkor meggátolja ezt. Rengeteg egyéb kutatás és adat áll a rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy a növényvédő szerek bizony károsítják őket. Ezt a korábban tárgyalt tünetek is alátámasztották. Embereknél azonban más a helyzet tekintettel arra, hogy mi sokkalta hosszabb ideig élünk, mint egy átlag méh.
Kérem a gyengébb idegzetű olvasókat, hogy most hagyják abba az olvasást!
Ahogy korábban megállapítottuk a növényvédő szerek hatással vannak a méhek légzőszervrendszerére, ami tovább gyengíti őket. Embereknél ez nagyon sok légzőszervi megbetegedéshez vezethet már kis dózisnál is. Allergia, vagy asztma alakulhat ki.
Nem olyan régen kezdte világhódító útját egy nagyon fontos allergia, amely viharos gyorsasággal terjed világszerte és milliók életére van hatással. Lisztérzékenység, vagy más néven gluténintolerancia. Érdekes elnevezés, mivel sem a liszthez, sem a gluténhez semmi köze. Az emberiség évezredek óta fogyaszt kenyeret és különféle gabonákból előállított termékeket. Korábban is előfordultak olyan esetek, amikor valaki érzékenyen reagált, de soha nem volt még olyan léptékű a probléma, mint manapság. Mi van akkor, ha ez nem gluténérzékenység?
Emlékezzünk mit is mondtunk a méheknél?
A növényvédő szerek hatással vannak a méhek középbelére károsítva azt, vagy elpusztítva a bélflórát. Embereknél ugyanez történik. Charles Benbrook (PhD) publikált egy elemzést a glifozát egyre növekvő használatáról. Ő írta le azt a szokást, hogy a gazdák két-három héttel az aratás előtt glifozáttal permetezik be a búzát, annak érdekében, hogy a búza kiszáradjon, gyakorlatilag elpusztítva azt. Szaknyelven ezt szárításnak (desiccation) nevezik.
Ezt a módszert az 1980-as években kezdték alkalmazni Írországban és az Egyesült Királyságban. Azóta a lisztérzékeny esetek a puszta véletlennek köszönhetően egyre inkább növekvő tendenciát mutatnak. Ugyanúgy, mint a Crohn-féle betegség, vagy akár a multiplex szklerózis. Ilyenkor azért érdemes elgondolkodni, hogy vajon mi a probléma velünk? Valami nagyon el van rontva a rendszerben. Mi nem a lisztre, hanem a mérgekre vagyunk érzékenyek. Ami még szomorúbb, hogy ezt így tanítják a mezőgazdasági képzéseken világszerte.
5.Születési rendellenességek
Sajnos olyan mennyiségű különféle születési rendellenesség van manapság a világon, hogy esélytelennek érzem még a felsorolásukat is. Ezért inkább csak eggyel fogok foglalkozni, mivel ez az egy hihetetlen véletlenek egész sorozatából áll és nem is olyan régen történt. A 2015-ös Zikavírusra gondolok Brazíliában. Az első véletlen, amit senki sem említett, hogy ahhoz hogy elpusztítsák a szúnyogokat, amik a vírust hordozzák két rendkívül erős szert vetettek be.
De nézzük meg, hogy vajon mi is ez a Zika vírus, mik a tünetek felnőttek esetében.
Felnőttek esetében a tünetek eléggé enyhék. Azonban a terhesség közben a magzat hajlamos kisfejűséggel születni, vagy legalább is ezt akarják velünk elhitetni. De! Hogyan lehetséges, hogy egy országban ahol már egy hosszabb ideje léteznek a szúnyogok és a Zika-vírus hirtelen egy elképesztő szinte járványszerű emelkedés következett be a kisfejűséggel született csecsemők között? Hogyan lehetséges az, hogy egy Kolumbiában elvégzett klinikai kísérlet során 2016-ban 12000 a magzatával együtt fertőzött terhes asszony egyikének sem született kisfejű gyermeke? Egyetlen egynek sem 12000 csecsemőből! Viszont van egy másik véletlen is. Amikor a Zika-vírus megérkezett Brazíliába, az ország megdöntötte az éves növényvédőszer-eladásrekordot. Érdekes módon a tünetek ugyanolyanok, mint amikor a bőr kapcsolatba kerül a növényvédő szerekkel. Kiütések, viszketés, láz, fejfájás, ízületi fájdalmak, izomfájdalom, vörös szem és derékfájás. Tehát, ha bűnbakot akarunk találni Zika a legjobb barátunk, aki csak Brazíliában okoz kisfejűséget, sehol másutt.
Most nézzük meg, mi is okozza a kisfejűséget. Genetikai problémák, fertőzések, mérgezések. Mit is olvastunk korábban? A növényvédő szerek genetikai változásokat, születési rendellenességeket és idegroncsolódást is okoznak. Ez már akár meg is magyarázhatja a hirtelen nagyarányú növekedést a kisfejűséggel született gyermekek számában. A kisfejűség „egy egészségi állapot, az agy nem megfelelően fejlődik, ezáltal a fej is kisebb lesz”. Brazíliának elég rossz tapasztalatai vannak a növényvédő szerekkel.
„Centro de Ciencias de Saude, Cearra Egyetem, Fortaleza,
Brazília Jelenleg a növényvédő szerek jelentik a legnagyobb problémát a népesség egészségére, tekintettel arra, hogy a népesség nagy része ki van téve a növényvédő szerek mérgezésének, mind a földművelésbe bevont növények mennyiségét és a gazdálkodásra használt területek nagyságát nézve, valamint mindnyájunkat, akik a mérgező termékeket fogyasztjuk. A Bejelentés Köteles Betegségek Információs Rendszerének (SINAN) adatai alapján az derült ki, hogy 2007 és 2011 között a nem halálos születési rendellenességek 67,4%-al növekedtek a növényvédő szereknek köszönhetően. A mérgezési együtthatóban beállt változások összesen egy 126,8%-os változást mutattak, ami sokkal magasabb volt (178%) a női lakosság körében.”
Nem kell egyetemi docensnek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, ha a mérgezés megnőtt a felnőtt, női lakosság körében, akkor az, sajnos hatással lesz a magzatra is. Mit tudunk a brazil növényvédő szerek használatáról? A brazil növényvédőszer-piac az eladások tekintetében az első a világon. Számításba kell vennünk, hogy a magzat az édesanya hasában van kilenc hónapon keresztül. Ahhoz, hogy a növényvédő szer kifejtse a hatását mind az anyára, mind a magzatra egy bizonyos ideig a szervezetben kell lennie, vagy folyamatos hatást kell kifejtenie rá. A brazil növényvédőszer-piac ugrásszerű növekedésnek indult. Annak ellenére, hogy megfelelő és széleskörű figyelmeztetés volt elérhető és publikus az egészségügyi kockázatokról elég hosszú idő eltelt ahhoz, hogy a folyamatos mérgezésnek köszönhetően, egy hirtelen, járványszerű hatást fejtsen ki a növényvédő szer a populációra. Mint ahogyan azt az korábbi grafikonon is láthatjuk. Sajnos a 8.5 milliard dolláros bevétel (2010-2011) elegendő ok arra, hogy ezeket figyelmen kivűl hagyjuk.
Eladások 2000-2012, 2013 and 2014 becsült adatok ( US$ milliárd)
De sokkal jövedelmezőbb mást hibáztatni, mint például az MMR védőoltást. Ha már itt tartunk, akkor vessünk egy gyors pillantást a neonikotinoidok és a glifozát által kiváltott másik népszerű idegrendszert érintő betegségre, az autizmusra. A grafikonok ábramagyarázata megegyezik a fentebb bemutatott grafikonokéval.
Ez ellen tennünk kell, amíg nem késő!
6. Egyéb problémák, mint daganatképződés serkentése, rákképződés és genetikai elváltozások.
Méheknél, mint a rovaroknál általában, elméletileg lehetséges az, hogy nem természetes daganatképződés forduljon elő, akár rákbetegség is kialakulhat, szerencsére azonban az élettartamuk rövidsége miatt nem tud a betegség kifejlődni teljes komplexitásában. Embereknél azonban, mint tudjuk, más a helyzet.
Hogyan is befolyásolják a növényvédő szerek az emberi anyagcserét?
Az első lépés az hogy felborítják az anyagcserét, erősen lassítva azt. Ez azt eredményezi, hogy az emésztő szervrendszer nem tudja felvenni a tápanyagokat megfelelően és nem tud megszabadulni a különféle méreganyagoktól. Ennek következtében ezek a méreganyagok felhalmozódnak a szervezetben tovább gyengítve azt. Az esetek nagy százalékában ez elhízáshoz, esetleg kóros elhízáshoz vezethet.
Mindeközben a növényvédő szerek mint korábban említettük genetikus változásokat is előidézhetnek, majd idővel a daganatserkenő hatás miatt előbb utóbb rákbetegség kifejődéséhez vezethet. Itt szeretnék rámutatni, hogy az egyének immunrendszerének erőssége és egészsége a folyamatos mérgezés intenzitása nagyon fontos tényező a komoly tünetek megjelenése előtt. Ebből adódóan a növényvédő szerek gyártói bárkit és bármit hibáztathatnak. Az elérhető adatok, kísérleti eredmények és ezernyi egyéb bizonyíték birtokában biztonsággal kijelenthetjük, hogy a több ezer féle növényvédő szer ész nélküli használata és a nem megfelelő tájékoztatás a gyártók részéről mind a méh, mind az emberi populációra jelentős hatással vannak, jelentősen pusztítva mind a kettőt.
Meg vagyunk mérgezve és az arcunkba hazudnak.
Természetesen, más okok is vannak, amik hozzájárulnak a pusztulásunkhoz, de mint a méhek és a Varroa atka esetében is megfigyelhettük azok már csak megadják a kegyelemdöfést, tekintettel a legyengült immunrendszerre és persze az egyéni sajátosságokra. A szépsége ennek a dolognak, hogy hihetetlen mennyiséget fogyasztunk ezekből a mérgekből. Két millió tonna évente. GMO-k nélkül.
Ezek a mérgek mindenbe eljutnak. Az összes élelmiszerbe legyen az organikus vagy sem, pontosan azért, mert hiába bomlanak ezek idővel le, bekerülnek a vízháztartásba onnan pedig az ivóvízbe. A glifozát felezési ideje (szükséges lebomlási idő) a terméktől és annak használatától függ. Hivatalosan ez nem lehet több mint 14 nap. Azonban sajnos ez is az alkalmazástól függ, az esetek nagy számában ez az idő messze meghaladja a 14 napot. Neonikotinoid alapú vegyszereknél a helyzet még rosszabb. Akár az ezer napot is elérheti a földben és tekintettel a használatra ez felhalmozódáshoz vezethet. Hosszútávon ennek az a következménye, hogy az adott földterületen semmit nem lehet termeszteni, csak és kizárólag a vegyszerekre rezisztens GMO verziókat. Fás szárú növényekben ez a felezési idő minimum 1 év.
Itt az ideje, hogy valami bíztatót mondjak, " ha organikusat választunk és egészségesen, harmóniában élünk akkor minden rendben lesz." De sajnos nem tudom ezt mondani, az önámítás lenne.
Viszont a változás és a változásra való törekvés a tudásból ered.
És mindig van remény.
4.Jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatok
A használható, jó minőségű földterületek pusztulása és degradációja néhány alapvetően egyszerű okra vezethető vissza. Az egyik a monokultúrális mezőgazdaság és a növényvédő szerektől való túlzott függés, illetve túlhasználat. Ez azt eredményezi, hogy a bolygón található fajok gazdagsága, a fenntarthatóság alapja: a biológiai sokféleség, soha nem látott mértékben csökken veszélyeztetve az egész ökoszisztémát. Az utóbbi évtizedekben a használható földterületek száma körülbelül 20%-al csökkent, míg az üvegházhatású gázok kibocsájtása 30%-al nőtt.
Hogyan bánunk a termőfölddel?
Egyszerűen szólva, úgy bánunk vele, mint a mocsokkal, teljesen figyelmen kívül hagyva azt az egyszerű tényt, hogy táplál minket, illetve milliónyi egyéb élőlényt is. A múltban a parasztok pontosan tudták, hogyan takarékoskodjanak az erőforrásokkal. Sajnos mai modern világunkban hajlamosak vagyunk elfelejteni mit is jelent ez. A jelenlegi gazdasági modell a bankrendszerrel együtt a pazarlásra van beállítva. Annak ellenére, hogy a "szakértők" a túlnépesedésről beszélnek és hogy mennyire fenntarthatatlan az embertömegek táplálása hosszútávon, az nem okoz gondot, hogy a "fejlett" társadalmakban tonnaszámra vesztegetik el az élelmiszert napi szinten. Eközben a bolygó másik fele éhezik, mivel jövedelmezőbb kidobni az élelmiszert. Ugyanakkor a „fejlett” nyugati társadalmakban olyan tendenciák észlelhetőek, hogy hasonlóképpen bánnak kevésbé szerencsés embertársaikkal is. Elég megnézni a hajléktalanság kérdését az Egyesült Államokban, vagy az Egyesült Királyságban. Ebből adódóan megállapíthatjuk, hogy itt sajnos messze nem a túlnépesedés a probléma.
De térjünk vissza a termőföldhöz. Az ipari rendszerekben a termelés növekedése is megkívánja a használatban lévő termőföldek pihentetését, úgy, hogy másik termőföldet használunk. Ezt régebben vetésforgónak hívták és most lenne rá igazán szükség. De a probléma nem az, hogy mennyi földet művelünk, mindinkább, hogy hogyan is tesszük azt. A probléma, kialakulását, köszönhetjük az elmúlt évszázadok rossz szokásainak, ami az elmúlt száz évben kiegészült a legveszélyesebb emberi tulajdonsággal, a kapzsisággal. A modern mezőgazdasági gyakorlatok csökkentették a kultivált növények számát. Ebből az következik, hogy nagyon kevés haszonnövényt termesztünk, így nem hagytunk magunknak más választást, minthogy ezeket kell „megvédenünk” ha ezzel saját magunkat mérgezzük is meg. Ez a gyakorlat ellenkezik a fenntarthatóság elvével, ami szerint bolygónk működik. Ezt az elvet figyelmen kívül hagyni halálos hiba.
A probléma másik fontos eleme a termőterületek periodikus felszántása. Ez erodálja a termőföld ásványi anyagokban és tápanyagban dús, felső rétegét, ezáltal a tápanyagok mennyisége csökken megnehezítve az egészséges növények termesztését. Ez vezetett oda, hogy a növények érzékenyebbek lettek a betegségek, kártevők támadásai ellen és mellékesen kevésbé táplálóak. Ahhoz, hogy ezeket a csökkenéseket valahogy kordában tartsák, illetve kezeljék a gazdák rengeteg műtrágyát, növényvédő szert és egyéb a növényeket „védő” kemikáliát használnak, míg végül végső megoldásként a GMO-hoz fordulnak. Hosszútávon ez egy globális katasztrófához fog vezetni. Már most is 20%-nyi termőföld tekinthető degradáltnak, csökkentve a termő- és az ellenálló képességét a természeti hatások ellen.
Hogyan bánunk a vízzel?
Ahhoz képest, hogy a bolygó iható vízkészlete kb. 2% körül mozog rosszabbul bánunk vele, mint a termőföldekkel. Ez azért sem jó hír, mert sokkal inkább ki vagyunk szolgáltatva az ivóvíznek, mint bármi másnak. És nem csak mi, hanem az egész ökoszisztéma. A nagyipari mezőgazdálkodás tekintettel a túlzott növényvédő szer és műtrágya használatra, kiegészítve a nagyarányú veszteséggenerálással az ivóvízkészletek súlyos szennyezettségét vonta maga után. Ez hozzájárult az úgynevezett „halott zónák” kialakulásához, mind a folyóvizekben, mind a tengerekben, lásd: Arab-tenger. A növényvédő szerek gyártói folyamatosan próbálják elhitetni, hogy ezek a szerek lebomlanak, azonban korábban már megállapítottuk, hogy ez nagyon messze áll a valóságtól.
A termőföld és az egészséges tiszta ivóvíz eltűnése - legfőképp a vízé- az egész ökoszisztémára hatással van, és ha nem cselekszünk visszafordíthatatlanul befolyásolni fogja a biológiai sokféleséget is. A méhek erre figyelmeztetnek.
Milyen következtetést tudunk levonni mindezekből? A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatok hosszú távon nem csak a jövő élelmiszertermelését veszélyeztetik.
Ezt nem hagyhatjuk!
Mi itt a Biobalance International-nál úgy véljük megtaláltuk a megoldást. Az első lépés a méhek megmentése volt. Ezért fejlesztettük ki az ApisPlus nevű készítményt. Ez "csak" megállítja a méhek további csökkenését. Ahhoz, hogy hosszútávon meg tudjuk őket védeni meg kell változtatnunk a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatot.
Ez egy gyönyörű kihívás amit meg fogunk oldani.
Források lásd lejjebb...
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4749221/ http://npic.orst.edu/factsheets/glyphogen.html https://www.google.com/search?q=glyphosate+and+stomach+problems&client=firefoxbabsource=lnmstbm=ischsa=Xved=0ahUKEwiP7_j57_TcAhXkbZoKHR4XC74Q_AUICygC&biw=1366&bih=631#imgrc=aEifVDzNy74BbM:
https://vitamindwiki.com/Autoimmune https://responsibletechnology.org/ https://www.google.com/search?client=firefox-bab&biw=1366&bih=631&tbm=isch&sa=1&ei=me6AW-r6E4SisgG5t7HYAQ&q= %22honey+producing+bee+colonies+in+the+US+1964-2015%22+USDA&oq= %22honey+producing+bee+colonies+in+the+US+1964- 2015%22+USDA&gs_l=img.3...23994.25476.0.25923.5.5.0.0.0.0.209.879.0j4j1.5.0....0...1c.1.64.i mg..0.0.0....0.oVcEZtGQhdg#imgdii=8pTRTFoyz_u3EM:&imgrc=gf8wPOoZWGgCsM: https://link.springer.com/article/10.1007/s11356-014-3332-7 https://ehp.niehs.nih.gov/wp-content/uploads/advpub/2016/7/EHP515.acco.pdf https://ehp.niehs.nih.gov/125-a41/ https://www.sciencedaily.com/releases/2016/06/160624150813.htm https://www.cdc.gov/zika/vector/aerial-spraying.html https://oldwayspt.org/blog/common-ground-whos-living-your-gut-%E2%80%93-and-why-matters https://www.google.com/search?client=firefoxb&biw=1366&bih=631&tbm=isch&sa=1&ei=E3Z4W4KAMuGurgSI4JroBw&q=celiac+disease+increaseoq=celiac+disease+increasegs_l=img.3..0i24k1l2.7643.9594.0.9798.9.5.0.4.4.0.111.442.4j1.5.0....0...1c.1.64.img..0.9.475...0j0i67k1j0i30k1.0.GdN9Jz-UJRo#imgrc=5JBafUrTbfCYzM:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18645724 https://www.google.com/search?q=Allergies+to+neonicotinoids+or+glyphosate&client=firefoxb&tbm=isch&source=lnms&sa=X&ved=0ahUKEwjX9Yr6p_fcAhUJAZoKHaeWDBoQ_AUICyg C&biw=1366&bih=593&dpr=1#imgrc=uxIWcHEJei2nRM: https://www.beyondpesticides.org/resources/pesticide-induced-diseases-database/birth-defects http://researcherslinks.com/current-issues/Pesticide-Mixture-Induced-DNA-Damage/20/1/942/html https://www.sciencedaily.com/releases/2015/04/150402092123.htm https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18726789 https://www.frontiersin.org/10.3389/conf.fphar.2010.02.00011/event_abstract https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/s12302-016-0070-0 https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fenvs.2016.00028/full#B6 http://www.worldwatch.org/node/5820 http://news.agropages.com/News/NewsDetail---11750.htm https://www.google.com/search?q=glyphosate+growth+curve&client=firefoxb&tbm=isch&tbs=rimg:CV3cHk2PqynKIjiaFpFSomPYP4oNuckE3ybVJVe1vElBTK_1mYg3XFN qYV9- SU4CgZOz3JdD2MHjdTSrFuFsPsPiiRCoSCZoWkVKiY9g_1ES45uGM2ofkYKhIJig25yQTfJtUR -cdUMYdlH7sqEgklV7W8SUFMrxExTKNG_1DcDioSCeZiDdcU2phXEYxXGAu8poG3KhIJ35JTgKBk7PcR4LWDHDOxwPgqEgkl0PYweN1NK hE2YEXAapvTNCoSCcW4Ww-wKJEEYxFmtHch4ke&tbo=u&sa=X&ved=2ahUKEwjOnZ_3tNXbAhUQElAKHZsSCIAQ9C96BA gBEBs&biw=1366&bih=631&dpr=1#imgrc=NNZ5n7X5jdV0ZM:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4749221/ https://www.researchgate.net/publication/322225152_Toxicity_of_Atrazine_and_Glyphosate_Base d_Formulations_on_C_elegans https://oldwayspt.org/blog/common-ground-whos-living-your-gut-%E2%80%93-and-why-matters https://www.sciencedaily.com/releases/2016/06/160624150813.htm https://ehp.niehs.nih.gov/wp-content/uploads/advpub/2016/7/EHP515.acco.pdf https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0026265X11000324 https://link.springer.com/article/10.1007/s11356-014-3332-7 https://www.google.com/search?client=firefoxb&biw=1366&bih=631&tbm=isch&sa=1&ei=WDx5W7ejKMmjwAKt52QCQ&q=autism+and+neonics+graphs&oq=autism+and+neonics+graphs&gs_l=img.3...38373.4 0770.0.41618.6.6.0.0.0.0.97.513.6.6.0....0...1c.1.64.img..0.0.0....0._fEQQne0BQ#imgrc=XpGBd0H5Ipq9hM: https://ehp.niehs.nih.gov/125-a41/ https://www.businessinsider.com/dead-zone-in-the-arabian-sea-gulf-of-oman-is-biggest-in-world2018-5?IR=T https://www.usda.gov/nass/PUBS/TODAYRPT/hcny0516.pdf https://www.researchgate.net/figure/Rising-incidence-of-autoimmune-disorders-Brady-David-M2013-Molecular-Mimicry-the_fig1_282219429 https://www.omicsonline.org/open-access/the-high-cost-of-pesticides-human-and-animal-diseases2375-446X-1000132.php?aid=56471 http://www.iron-clay.com/glyphosate-the-time-bomb.html https://modernfarmer.com/2016/12/pesticide-coated-seeds-dangerous-helpful-insects-knew/ https://sciencing.com/what-peripheral-blood-4672930.html https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18649311 https://desdaughter.com/2013/07/23/the-decline-in-male-fertility-scientists-puzzle-over-decliningsperm-counts/ https://www.epa.gov/sites/production/files/2015-01/documents/tolerances-commodity.pdf https://theethicalskeptic.com/2014/11/19/pseudoscience-in-action-the-urgent-need-to-reform-thescience-around-glyphosate/ https://barbracohn.com/2017/08/31/the-most-important-thing-you-need-to-know-about-eatingwheat/ http://baylor.agrilife.org/files/2011/05/sesamegrowerguide2008.pdf https://www.dirt-to-dinner.com/whats-the-buzz-on-bees/ https://www.livescience.com/40895-gmo-facts.html https://wle.cgiar.org/thrive/2016/07/04/current-agricultural-practices-stand-way-sustainability-it %E2%80%99s-past-time-diversify https://gmoanswers.com/ask/how-can-adding-lot-toxic-poison-pesticides-ground-be-good https://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-12/ps-cia120716.php https://www.bewellbuzz.com/general/truth-pesticides-gmo/ http://www.sciencemag.org/news/2001/03/pesticides-raise-miscarriage-risk https://pdfs.semanticscholar.org/a02d/b714be9f254d398494219a384dae7f052b2a.pdf http://www.scielo.br/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0102-311X2014000701360 http://www.yalescientific.org/2013/02/the-secret-life-of-bee-bacteria-gut-microbiota-may-yieldclues-to-honey-bee-health/ http://non-gmoreport.com/articles/grim-reaper-many-food-crops-sprayed-with-weed-killer-beforeharvest/ https://ajph.aphapublications.org/doi/pdf/10.2105/AJPH.84.3.446 http://www.apisplus.com "http://achatius1976.wixsite.com/projectbee/single-post/2017/05/25/How-and-why-to-save-the-bees http://www.beyondpesticides.org/resources/pesticide-induced-diseases-database/birth-defects http://news.agropages.com/News/NewsDetail---11750.htm "https://ensia.com/features/developing-world-pesticides/" https://ensia.com/features/developingworld-pesticides/ http://www.independent.co.uk/life-style/health-and-families/health-news/zika-virus-uk-americaeurope-symptoms-cure-pregnantwomen-microcephaly-a6851126.html http://www.scielo.br/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0102-311X2014000701360 https://www.cdc.gov/zika/parents/what-parents-should-know.html https://www.nbcnews.com/storyline/zika-virus-outbreak/double-dose-pesticides-stops-zikamosquitoes-cdc-says-n653686 https://www.theguardian.com/science/2017/jul/29/infertility-crisis-sperm-counts-halved https://survivingthemiddleclasscrash.wordpress.com/tag/glyphosate/ https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23146697 http://www.roundup.ca/en/rounduphistory "https://www.google.pl/search?client=firefox-b&dcr=0&biw=1708&bih=794&tbm=isch&sa=1&q=sperm+count++1990-2015&oq=sperm+count++1990-2015&gs_l=psy-ab.3...50511.53560.0.55891.12.12.0.0.0.0.112.893.11j1.12.0....0...1.1.64.psy-ab..0.1.112...0i8i7i30k1.0.qhnogLZjip8" \l "imgrc=pTRopSsqK8bMfM" http://www.ceoalzheimersinitiative.org/why-alzheimers https://www.medicalnewstoday.com/articles/159442.php http://www.headlice.org/faq/treatments/signs-symptoms.htm https://www.wsj.com/articles/SB10001424127887323394504578607641775723354 "http://ajph.aphapublications.org/doi/pdf/10.2105/AJPH.84.3.446
( If you want to get angry read this one )
http://www.glyphosate.eu/system/files/sideboxfiles/clarification_of_preharvest_uses_of_glyphsate_en_0.pdf
http://www.non-gmoreport.com/articles/grim-reaper-many-food-crops-sprayed-with-weedkillerbefore-harvest http://www.roundup.ca/_uploads/documents/MON-Preharvest%20Staging%20Guide.pdf http://www.yalescientific.org/2013/02/the-secret-life-of-bee-bacteria-gut-microbiota-may-yieldclues-to-honey-bee-health/ http://www.sciencemag.org/news/2001/03/pesticides-raise-miscarriage-risk